Dieđut mat čatnasit dihto persovdnii:

• Namma, riegádannummar
• Govva, video ja jietnabáttit
• Čoavddakoartta geavahanlogga
• Dieđut muhtun gáldus
• Varraiskosat
• Persovnna googleohcamat

Persondieđuid sáhttá juohkit golmma jovkui:

Njuolggo dovddiidahtti Persondieđut. Sáhttá álkit čatnat dihto olbmui, nugo namma, čujuhus ja riegádannummar.

Eahpenjuolggo dovddiidahtti Persondieđut. Máŋga govvideaddji lotnolas dieđut maid sáhttá čatnat dihto olbmui, nugo sohkabealli, ahki, diagnosa, virgi ja orrunbáiki.

Eahpedovddiidahtti/pseudonyma dieđut. Dieđuid dovddiidahtti bealit leat sihkkojuvvon. Dan sadjái lea ráhkaduvvon lavttačoavdda. Lavttačoavdagiin gávnnaha gean birra dieđut leat. Vaikko dieđut leat anonyma go ii geavat lavttačoavdaga, de dakkár dieđut goitge gullet persondieđuid njuolggadusaide.

Anonyma dieđut eai leat persondieđut, dannego daid ii sáhte čatnat dihto dovddiidahtti olbmui. Danne dat eai gula personsuodjalusnjuolggadusaide.

Loga eambbo diehtoáittardeaddji neahttasiiddus mat persondieđut leat.

Čuovvovaš dieđuid leat personsuodjalusmearrádusas defineren earenoamáš kategoriijan:

• Dearvvašvuođadilli
• Seksuála oktavuođat
• Čearddalaš dahje etnalaš duogáš
• Politihkalaš, filosofalaš dahje oskkolaš sodju
• Genehtalaš ja biometralaš dieđut
• Miellahttuvuohta fágasearvvis

Vástideaddji gáibádusat gusket go meannudat ráŋggáštusduomuid ja láhkarihkkumiid dieđuid.     

Eará dieđut olbmuid birra, geat leat hearkkes dilis, galget maiddái suddjejuvvot sensitiiva diehtun. Ovdamearkka dihte hearkkes informánttat dego mánát, nuorat dahje báhtareaddjit, ja olbmot geat juogadit intiibma dieđuid.

Dus lea ovddasvástádus bearráigeahččat ahte dieđut suddjejuvvojit luhtolašvuođa dárbbu mielde. Earenoamáš kategoriijaid (sensitiiva persondieđut) suddjemis leat garra gáibádusat.

Garvve daid jus sáhtát. Lea gáibideaddji suddjet sensitiiva dieđuid. Danne fertet álo árvvoštallat leago áibbas dárbbašlaš geavahit earenoamáš kategoriijaid (sensitiiva persondieđut).

Iskka oahppobáikkis dahje bargobáikkis makkár čovdosat ja bargovuogit dis leat earenoamáš kategoriijaid (sensitiiva persondieđut) meannudeami várás.

Loga eambbo Diehtoáittardeaddji neahttasiiddus earenoamáš kategoriijaid (sensitiiva persondieđut) birra, ja Diehtoáittardeaddji neahttasiiddus persondieđuid earenoamáš kategoriijaid meannudeami birra – lobihisvuohta ja spiehkasteapmi.

Riegádannummaris leat 11 siffara (riegádanbeaivi ja Personnummar). Dat adno olbmo sihkkaris identifiseremii. Buohkat geat leat riegádan Norggas, dahje geat ásaiduvvot Norgii, ožžot ovttačilggolaš identifiserennummara.

Riegádannummara galgá várrogasat gieđahallat, dannego dat sáhttá boastut geavahuvvot, earret eará identitehtasuoládeami oktavuođas. Riegádannummara galgá dušše geavahit go dasa lea áššálaš dárbu, ja go ii sáhte eará ládje olahit sihkkaris identifiserema, ovdamearkka dihte geavahit studeanta- dahje barginummara.

Riegádannummara ii galgga

• Sáddet krypterekeahttá e-poasttas dahje juogadit neahtas
• Geavahit olbmo identitehta duođašteapmin telefovnnas

Iskka iežat oahppo- dahje bargobáikki bargovugiid riegádannummara geavaheami birra.   

Loga eambbo Diehtoáittardeaddji neahttasiiddus riegádannummara birra.